Mindenekelőtt tartalom!
A weblap készítésnél elengedhetetlen feltétel, hogy valóban tartalmas, színvonalas, egy témakör szempontjából releváns oldalakat készítsünk. Weblapunk ugyanis nem általában ér el jó vagy rossz helyezést, hanem a konkrét szavakra, kifejezésekre, amiket az internetezők beírnak a keresőkbe. Ahhoz, hogy minél több szóra, kifejezésre megtalálhatóak legyünk, értelemszerűen kell, hogy legyen érdemi, bőséges tartalom oldalainkon.
Céges weblapnál keresőmarketing-szempontból az egyik leghasznosabb tartalmi kiegészítő elem a tevékenységi körrel, termékekkel, alkalmazott technológiákkal kapcsolatos oktatási, ismeretterjesztő anyagokelhelyezése, mégpedig minél nagyobb mennyiségben.
Túl azon, hogy ezek elsőrangúan optimalizálhatóak kulcsszavakra, oldalainkra mutató linkeket is nagyobb valószínűséggel generálnak, mint a tisztán üzleti célú oldalaink. Kevés külső oldalról fognak például a terméklistánkra hivatkozni, a gyártási technológiával, a termék kultúrtörténetével, hasznos tippekkel és trükkökkel foglalkozó oldalaink viszont általánosabb érdeklődésre is számot tarthatnak, vagyis több link irányulhat rájuk különböző tematikus oldalakról. (Ez több szempontból is fontos, de erről később.)
Konkrétumok
Az alábbiakban azok a módszerek találhatóak, melyek weblap készítésnél jelen állás szerint - de józanul belegondolva vélhetően hosszú távon is - nyugodt lelkiismerettel alkalmazhatóak keresőoptimalizálás céljára. Ezeknek alapvetően két területe van: az oldalon található (ún. on-the-page) hozzávalók;
illetve az oldalon kívüli (off-the-page) elemek.
Mi található az oldalon?
Weblap készítésnél a főszabály - talán nem meglepő módon - a kulcsszavak értelmes keretek között miné
l nagyobb mérvű alkalmazása. A túlzásoktól érdemes tartózkodni: ha százötvenszer szerepeltetjük ugyanazt
a szót egy lapon, akkor nemcsak látogatóink fognak hülyének nézni, de valószínűleg a keresőoldal is
"szagot fog". A józan határokon belül viszont érdemes kihasználni a lehetőségeket. Vagyis weblap készítésnél:
Szerepeljen a kulcsszó a weboldalunk címében.Az oldalcímnek ugyanis nagy súlya van a rangsorolásnál,
ráadásul a keresőoldalon is nagyobb valószínűséggel kattintanak arra a találatra, melynek a címe is tartalmazza a keresett kulcsszót. (Hiszen nem csak az a célunk, hogy
bekerüljünk az első tízbe, de az is, hogy onnan mindenekelőtt a mi oldalunkra lépjenek tovább.
Egy jó címmel ezért a 8. helyen álló találat is "megverheti" az elsőt!)
Szerepeljen a kulcsszó a főcímekben, vagyis azokban az oldalon belüli (vastagabban szedett és/vagy nagyobb betűméretű) címekben, melyekkel a szöveg részekre van tagolva. Ezeknek a főcímeknek a HTML-kódban külön címkéje is van Hl-től H7-ig (ahol is Hl a legjelentősebb).
Szerepelhet a kulcsszó a képaláírásokban, vagyis azokban a feliratokban, melyek akkor jelennek meg, ha
egy kép fölé irányítjuk az egérnyilat. (Amit kipróbálhatunk a fent látható képen is.) Ezek a képfeliratok a HTML-kódba, azon belül a kép címkéjébe alt="képfelirat" módon helyezhetőek el. A képfeliratok egyébként nem
csak a kulcsszavak fokozott mérvű használata szempontjából hasznosak (sőt a Google az idehelyezett szöveget nagyrészt már nem is veszi figyelembe): lassúbb géppel vagy hozzáféréssel rendelkező internetezők gyakran kikapcsolják a képek betöltését. A képfeliratok azonban ilyenkor is megjelennek a böngészőben, és legalább azt elárulják, hogy mi szerepelne a képen, ha betöltődött volna. Weblap készítésnél
ezt is figyelembe lehet venni, bár egyre kevésbé van rá szükség.
Előfordulhat, hogy a linkjeink (sőt akár a főcímek is) sem szöveg, hanem kép formájában szerepelnek. Ez a keresőoptimalizálás szempontjából kevésbé előnyös megoldás ellensúlyozható azzal, ha a képekhez itt is
rendelünk feliratot. Ezt, vagyis a linkként funkcionáló képek alt textjét - ugyanis figyelembe veszik a keresők.
Szerepeljen a kulcsszó az adott oldalra mutató linkek szövegében. (Azaz például a "Kattints ide!" felirat
helyett legyen inkább acéloldalra utaló szöveg a hivatkozásban). A mások weblapján található hivatkozások szövegezésére persze ritkán lehetünk hatással, viszont nyilvánvalóan hivatkozunk az adott oldalra a többi saját oldalunkon is, ahol élhetünk ezzel az eszközzel. Másrészt, ha a link szövegében nem is szerepelnek
kulcsszavaink, akkor még hasznos lehet, ha legalább a link közelében megtalálhatóak - sok keresőoldal algoritmusa ezt is figyelembe veszi. Ezt mi is vegyük figyelembe a weblap készítésnél.
Arra, hogy a Google milyen nagy súllyal veszi figyelembe az oldalra mutató linkek szövegét, jó példa, hogy,
a "God" [angolul: "Isten"] szót beírva második helyen (egy időben) egy teljesen témaidegen, a szót nem is
tartalmazó (!) oldalt ajánlott, erre az oldalra ugyanis - az üzemeltetők szerint viccből - számos "God" szövegű
linket irányítottak. Ami persze nem szép dolog ... :-) Hasonló huncutságot műveltek Bush-sal nem szimpatizáló weblap készítők illetve blog-tulajdonosok, akik elérték, hogy a "miserable failure" (angolul: "szánalmas kudarc") kifejezésre első helyen Bush önéletrajzi oldala jelenjen meg a Fehér Ház honlapjáról.
A fentiek alapján felmerülhet a kérdés: ha ennyiszer és ennyi különböző helyen ajánlatos szerepeltetni a kulcsszavakat, akkor tulajdonképpen hány kulcsszavunk lehet egyáltalán? Összességében bármennyi (az adott témakörön belül legalábbis), de egy konkrét oldalon valóban nem sok. Hüvelykujjszabályként oldalanként három-négy kulcsszót ajánlanak, ennyit még értelmesen bele tudunk foglalni az oldal címébe, a főcímekbe, a képfeliratokba stb. Ettől lefelé természetesen el lehet térni, felfelé már kockázatos, mert felhígítjuk a kulcsszó-koncentrációt, s így két szék közt a pad alá eshetünk, vagyis végül egyik kulcsszóra sem kerülünk igazán jó pozícióba.
Weblap készítés és a kulcsszavak
A fentiekben arról a néhány szóról, kifejezésről volt szó, melyekben a legnagyobb fantáziát látjuk, s melyeket
aktívan megcélzunk. Látogatók viszont nemcsak ezekre, de (a tartalom mennyiségétől függően) többtucat, több száz, akár több ezer különféle kombinációra megtalálhatják az oldalt. Ezek a szókombinációk sokkal ritkábbak, gyakran egyediek, ezért optimalizálni rájuk nem is érdemes és nem is lehetséges. Viszont forgalmunk egy igen jelentős részét ezek hozhatják.
Elég csak abba belegondolni, hányszor írják be az emberek a keresőbe azt, hogy "weblap készítés". Nyilván sokszor. De akinek már konkrét elképzelése van, lehet, hogy azt írja be: "weblap készítés, optimalizálás" vagy "weblap készítés Budapest". Túlságosan egyedi variációk ahhoz, hogy külön-külön lehessen rájuk optimalizálni.
De összességében az ilyen egyedi vagy ritka keresések irdatlan mennyiségűek.
Ez az ún. long-tail, vagyis hosszú farok. Ugyanis ha a kulcsszavakat egy x tengelyen jelöljük, előfordulási gyakoriságukat pedig az y tengelyen, akkor a kapott grafikonnak lesz egy duzzadtabb eleje (azok a szavak és szókombinációk, melyeket gyakran írnak be), és lesz egy nagyon hosszan elnyúló farka (ezek a ritkán, sőt lehet, hogy csak egyszer-egyszer beírt keresőkifejezések milliárdjai). Weblap készítésnél ajánlott ezt a tényt is
figyelembe venni.
Hogyan lehet ezt a kereső-forgalmat is megcsapolni, minél nagyobb hányadát weboldalunkra irányítani?
Bizonyos másodlagos jelentőségű kulcsszavak (jelzők, jellemzők, helyek) tudatos alkalmazásával; másrészt
megint csak a bőséges tartalommal. Hiszen pusztán véletlenszerűen is nagyobb az esélye, hogy egy
különlegesebb szókombináció szavai szerepelnek a weblapon, ha sok szöveg van rajta, mintha néhány
szűkszavú mondatnál nincs több.
Egyéb optimalizálási szempontok
Bár a tartalmi elemek közül messze a leglényegesebb a kulcsszavak helyes használata, a keresőmarketing szakemberei egyéb szempontokra is felhívják a figyelmet.
Noha a fentiekben éppen lehúztam a keyword meta tag-ek jelentőségét, azért róluk sem kell elfeledkezni és
bizony nem ár alkalmazni a weblap készítésekor. Mostanra olyannyira elfogadott nézetté vált, hogy semmit
sem érnek a jó helyezés szempontjából, hogy egyes profik már egyáltalán nem használják. Viszont a keresőmarketing gyorsan változó világában ez jelentheti azt is, hogy egyre kevésbé élnek vissza vele - vagyis idővel akár újra figyelembe is vehetik a keresőoldalak. Mindenesetre ellenjavallott százas nagyságrendben teletömni kulcsszavakkal:
ha egy keresőoldal oda is figyel a keyword meta tag-re, valószínűleg jó pont, ha néhány tucat kulcsszónál több nem szerepel benne.
Érdekes ellentmondás: egyesek szerint rossz pont, ha olyan kulcsszó található a meta címkében, ami nem
bukkan fel az oldal szövegében. Ez logikus lehet abból a szempontból, hogy az ilyen "kulcsszavak" valószínűleg nem relevánsak, logikátlan ellenben akkor, ha számításba
vesszük mondjuk a szaknyelven belüli bevett szinonímákat. Az ellentmondás abból fakad, hogya Yahoo 2004 februárjában indult keresője ha minimálisan is,
de figyelembeveszi a meta címkébe írt kulcsszavakat, mégpedig éppen azért, hogy az esetleges elírásokat, alternatív szóhasználatokat is számításba tudja venni. Ezért ők kifejezetten azt javasolják, a weblap készítőknek, hogy ezeket a szóváltozatokat helyezzük el a keyword meta tag-be. (Valamivel részletesebben lehet olvasni
erről a témáról a fórumegyik hozzászólásában: A Yahoo és a keyword meta tag.)
Microsite létesítése - előnyök és egy hátrány: az "életkor"probléma
Egy-egy kampányhoz, vagy kiemelt tevékenységi körhöz, termékcsoporthoz készülhet (az eredeti site-ba esetleg többé-kevésbé integrált) külön online "birodalom", amit microsite-ként szokás emlegetni.
Ennek a microsite-nak lehet akár külön domain-neve önálló forma-kialakítása; saját belső struktúrája; érdemi
önálló tartalma - vagyis sok szempontból valóban egy különálló weblap jegyeit hordozza.
Az ilyen elkülönülésnek vannak vonásai, melyek egyrészt az általában vett marketing, másrészt a
keresőmarketing szempontjából előnyösek:
A keresőoptimalizálás szempontjából van egy feltételezett további előnye a rnódszernek. Sokan úgy vélik,
egy tiszta profilú honlap jobb helyezést érhet el a vegyes, nem egyértelmű témakörű weblapokhoz képest.
Vagyis ha a fordítóprogramunk és az ahhoz kapcsolódó anyagok a céges weblapokon találhatóak a többi szoftverünk között, akkor kevésbé fog jó helyezést elérni a releváns kulcsszavakra, mint ha a
www.forditoprogram.hu címre tennénk fel és azt optimalizálnánk szanaszét.
Ez az "előny" azért csak feltételezett, mivel a keresőoldalak többször is cáfolták mint logikátlan és valótlan hiedelmet.
Mi több, a jó helyezés szempontjából valószínűleg egyre kevésbé lesz hasznos ilyen, sebészi pontossággal
optimalizált microsite-ok létesítése.
A keresőoldalak jelenleg egyik legfontosabb célja a keresési eredményeket elárasztó spam visszaszorítása,
mivel ez egyértelműen a kereső szolgáltatásának színvonalát rontja. A spam a keresőoldal szemszögéből
nagyjából meghatározható úgy, mint egyedi értékes tartalom nélküli, rövid távú kereskedelmi érdekeket szolgáló weboldal. Ezeknek a szűrésére az egyik legkézenfekvőbb - és egyre inkább emlegetett - mód a honlap életkorának figyelembevétele.
Azaz egy sok éve működő honlap megbízhatóbbnak és értékesebbnek fog számítani, mint egy három hete létező. A microsite pedig még ha nem is spam, akkor is sok jellemzőjében hasonlít arra, vagyis várható,
hogy a keresőalgoritmus minden optimalizálás ellenére egyre kevésbé fogja jó pozícióval honorálni.
Elterjedt teória idevonatkozóan az ún. Google Sandbox-elmélet, ami szerint a frissen készített weblapok és az
újonnan létesült hivatkozások átmenetileg egy külön "dobozba" kerülnek, és nem veszi őket a kereső ugyanolyan súllyal (esetleg egyáltalán) figyelembe, mint a régebbieket.
Ezzel kapcsolatban pro és kontra is rengeteg "bizonyíték" van.
Az összes ilyen komolyabb algoritmus-fejlesztés hosszabb távú, fokozatos módosítgatás, kísérletezés
eredménye, tehát nem máról holnapra érzékelhető a változás, mindenesetre a trend egyértelműen ebbe az
irányba mutat.
De nem csak az számít, ami az oldalunkon van ...
Ahogy fentebb minden a kulcsszavak körül forgott, itt az oldalainkra mutató hivatkozások kapják a főszerepet.
Az adott oldalon szereplő elemeken kívül ez ugyanis a másik leglényegesebb tényező. Egy találó
megfogalmazás szerint "a keresőoldalak számára fontosabb, hogy más weblapok mit állítanak egy adott
weblapról, mint amit az a weblap állít magáról" (ezt például nehezebb manipulálni). Arról is szó volt korábban,
hogy a bejövő linkek mennyisége mellett azok minősége is fontos. Akkor most részletesebben arról ami nem
közvetlen a weblap készítéssel kapcsolatos, a weblapra mutató linkekről.
A keresőoldalak alapvetően kétféleképpen tudják definiálni a lapjainkra mutató hivatkozások értékét. Egyrészt
az alapján, hogy maga az az oldal, ahol a hivatkozás található, milyen minőségű, mekkora az elismertsége (ez a PageRank-módszer). Másrészt az alapján, hogy annak az oldalnak a témaköre mennyiben kapcsolódik a mi oldalainkéhoz (HITS-módszer).
Az első egy általánosabb megközelítés: ha sok tekintély hivatkozik rád, akkor valószínűleg te is az vagy, ezért
amit mondasz, annak súlya van; így a véleményed bármely - adott témában többet számít, mint egy kisebb
tekintélyé ugyanarról. A második megközelítés specifikusabb: ha például sok matematikus hivatkozik rád, akkor valószínűleg neked is sok közöd van a matematikához, ezért ha ebben a témában kell szakértő, akkor fel fog merülni a neved.
PageRank
A Google egyik alapítójáról, Larry Paqe-ről elnevezett PageRank-módszer kiindulópontja az, hogy az egyik
oldalról a másikra mutató hivatkozás lényegében egy szavazat arra a másik oldalra, s ezeknek a szavazatoknak
az összesítése után eldől, hogy melyik oldal mennyit ér, vagyis a rajta található konkrét tartalomtói függetlenül
mekkora az elismertsége.
A szavazat értéke függ egyfelől a szavazó oldal minőségétől, másrészt a leadott szavazatok számától. Ha egy jó minőségű oldalról egyetlen másik oldalra mutat link, az egy értékes szavazat. Ha több oldalra mutat ugyanonnan hivatkozás, akkor a fix nagyságú "szavazóerő" már megoszlik ezen oldalak között, ezért egy oldalra nézve kevésbé értékes.
Ha nem annyira minőségi az oldal, ahonnan hivatkoznak, szintén kevésbé értékes a szavazat.
Ekkor már csak egy kérdés marad: mi dönti el, hogy maga a szavazó oldal jó minőségű-e? Az, hogy arra az
oldalra hány és milyen hivatkozás mutat - vagyis rá mennyien szavaztak. Így ez egy saját farkába harapó kígyónak tűnik, azonban az alkalmazott képlet tetszőleges kiinduló érték hozzá rendelése után többlépéses
ki az egyes oldalakra.
Az egyes oldalakra kiszámított PageRank csak az egyik eleme a rangsorolásnak, hiszen legalább ennyire fontos, hogy az adott oldal miről szól, (Hiába nagyságrendekkel elismertebb oldal a www.microsoft.com
az én oldalaimnál, (weblap készítés)a keresőoptimalizálás tekintetében mégis az én oldalam relevánsabb ... ). Ezért a végső rangsorolás az oldalon található elemeket - lényegében a keresett kulcsszavak
előfordulását - súlyozza a weboldal elismertségének értékével.
Ez a spectaus algoritmus két okból fontos a keresőmarketing szempontjából. Egyrészt a Google, mely kitalálta és alkalmazta, mára a legjelentősebb hagyományos keresővé nőtte ki magát. Ebben a keresőben jó helyezést elérni jóformán többet ér, mint az összes többiben együttvéve. Másrészt ezt a módszert mára - valószínűleg itt-ott
módosított formában - állítólag a legtöbb jelentős keresőoldal átvette.
Éppen emiatt a fentebb említett tanulmány legfontosabb következtetései itt is megérdemelnek néhány mondatot:
Ez a módszer az interneten elkülöníthető kisebb közösségeket próbálja felismerni. Közösség alatt azokat a honlap-csoportosulásokat értjük, melyek nagyjából hasonló témakörrel foglalkoznak, s ezért jellemzően egymáshoz kapcsolódnak hivatkozásokkal. Ha sikerül ilyen, a világhálón belüli kisebb hálózatokat találni (az, hogy kisebb,
persze viszonylagos), akkor a keresőoldal az adott témakörhöz kapcsolódó kereséseknél ezt a weblap-közösséget preferálja az eredmények szempontjából. hiszen itt nagyobb biztonsággal találhatóak valóban releváns oldalak. A közösségen belül pedig a legelismertebb "szakértőket" és "központi lapokat" [hubs and authorities] igyekszik azonosítani, vagyis egyfelől azokat a honlapokat, melyekre a közösségen belül leginkább hivatkoznak, másfelől
azokat a weblapokat, melyek valóban a legjobb lapokra hivatkoznak.
Ezért nem csak az lényeges, hogy minőségi oldalakról mutassanak hivatkozások oldalainkra, de az is, hogy
nagyjából hasonló téma körű oldalakról, mint amilyen a miénk. Ez mondjuk amúgy meglehetősen kézenfekvő, hiszen "rokonlelkületü" weboldalak sokkal könnyebben és nagyobb számban fognak ránk hivatkozni, ráadásul üzletileg is logikusabb a potenciális vevő- vagy szakmai közönség által kedvelt / létesített oldalakkal összekapcsolódni. De hát pont ebből indul ki a keresőalgoritmus is! Ez a weblap készítés és optimalizálás fontos eleme.
Ennek a megközelítésnek a legfőbb alkalmazója a Teoma nevű, feltörekvő keresőoldal, melyre néhányan már a
Google leendő trónfosztójaként, de legalábbis egyik legfőbb vetélytársaként tekintenek (www.teoma.com vagy www.ask.com). Ettől még ugyan messze van, de azért nem árt odafigyelni rá.
(A 2003 novemberi Google-beli algoritmus-változások arra engednek következtetni, hogy fokozatosan ők is
kiegészítik egy hasonló értékelési szemponttal saját rangsorolási módszerüket, vagyis a fentebbi két módszert a jövőben egyre inkább együttesen fogják alkalmazni a keresőoldalak. Sőt, sokan emlegetik, hogy a PageRank jelentősége kifejezetten visszaszorulóban van a Google rangsorolásában is, egyrészt az egyre nehezebb kalkulálhatóság, másrészt az egyre elterjedtebb manipulálás miatt.).
A weblap készítés és optimalizálás esetében mindid figyelemmel kell kísérni a változásokat.
Linkszaporítás a gyakorlatban
A weboldalainkra mutató linkek számát - közhelyszerű, de mégis alapigazság - úgy lehet leginkább növelni, ha igényes, áttekinthető oldalakon valóban hasznos, érdekes tartalmat nyújtunk a
látogatónak. Ha viszont ez már adott, az alábbi linkgyarapítási módszerek jól használhatóak lehetnek.
Weblap készítés, Szakmai címlisták (directories)
Az egyik legkézenfekvőbb módszer arra, hogy minél több minőségi és témába vágó linkkel
szaporítsuk az oldalainkra mutató hivatkozások számát, a szakmai névsorokba, címtárakba,
katalógusokba (directories) való bejelentkezés. Ezek gyakran a keresőoldalak korábban említett második csoportjába tartoznak, ahová tehát jellemzően manuálisan, űrlap kitöltésével (és esetenként egy, a honlapunkról adott leírással) lehet felvételt kérni, amit ezután szerkesztő bírál el.
A katalógusok közül a Yahoo! a legközismertebb és az egyik legértékesebb is, ez azonban ma már üzleti célú
honlapok számára fizetőssé vált. A másik rendkívül felkapott katalógus az Open Directory Project(dmoz.org), amibe ingyenes a bekerülés.
Népszerűségét optimalizálási szempontból főleg annak köszönheti, hogy az itt található oldalak állítólag érezhető hátszéllel indulnak a Google-on belüli versengésben. Ajánlott tehát az iránymutatásaiknak minél inkább megfelelő jelentkezést benyújtani hozzájuk, mert a szerkesztők túlterheltsége miatt még így is nehézkes a bejutás, ha pedig valaki nem veszi komolyan az elvárásaikat, azt valószínűleg szívfájdalom nélkül figyelmen kívül hagyják.
Specializált szaknévsorból és linkgyűjteményből rengeteg van, nagy részükben ingyenes a megjelenés. A témakörünkhöz, üzleti tevékenységünkhöz kapcsolódóak közül minél többe érdemes bejelentkezni.
A szakosodott katalógusoknak nagy előnye, hogy nem csak a bejövő linkjeink számát szaporíthatjuk a jelenléttel, hanem innen nagyobb valószínűséggel találnak ránk közvetlenül is a potenciális üzletfelek vagy érdeklődők. Kisebb, de célzottabb forgalmunk lehet ezekből, mint az általános keresők felől.
Mindegyik ilyen katalógus szereti fényezni magát ("a legnagyobb", "a legnépszerűbb", "az igazi" stb.), aminek valóságtartalmát tényleges kipróbálás nélkül nem mindig könnyű eldönteni (küllem és technológia szempontjából nagyon sok professzionális van, ez önmagában nem sokat jelent), vagyis a fizetősökkel ajánlatos csínján bánni. Az ingyeneseket természetesen általában nem érdemes kihagyni :-)
Hogyan találhatunk katalógusokat, ahová benevezhetjük honlapunkat? A magyar interneten elég kevés ilyen van, néhány jól használható általános témakörű gyűjtemény a Függelékben található. Nemzetközileg már jóval többet fellelhetünk: például ha a fentebb említett dmoz.org címen rákeresünk a "directories" nevezetű alkategóriákra, és azok közül kiválasztjuk a minket érintő témakörűeket.
Weblap készítés, Tematikus linkgyűjtemények
A katalógusokhoz hasonló, azoknál egyszerűbb kivitelű összeállítások a tematikus linkgyűjtemények, melyek szintén jól alkalmazhatóak a keresőoptimalizáció eszközeként. Ezek nem tévesztendőek össze az ún. FFA (free-for-all; vagyis mindenki előtt nyitva álló) linkgyűjteményekkel, melyeknek csak az a célja, hogy minél több linket generáljanak! Az ilyen oldalak ugyanis - mint az előző fejezetben szó volt róla - alapvetően manipulatív szándékú próbálkozások.
Ha beírjuk egy keresőbe a "<honlapunkra jellemző kulcsszó> linkek" kifejezést (bármilyen nyelven), akkor vélhetően elég sok olyan oldalt fog eredményként kidobni, ahol akár egy cég, egyetem, kutatóintézet, portál, akár valaki hobbiból a minket érintő téma honlapjait gyűjtötte össze. Ezekbe pedig megpróbálhatunk bejelentkezni.
Persze nem mindenhová fog sikerülni: egy adott linkgyűjtemény alján található "Utolsó frissítés: 1997. november 9." felirat láttán ne fűzzünk sok reményt honlapunk listára vételéhez : - )
Az élő, rendszeresen frissített listákra viszont akár egy-két napon belül felvételt nyerhetünk. Ezért a weblap készítés, optimalizálás nem fejeződik be a weblap elkészültével.
Néhány konkrét linkszaporítási ötlet
(amennyiben kereskedelmi irányultságú weblapról van szó)
Szakmai kiadványok, szervezetek, rendezvények website-jai
A weblap készítésnél a linkgyarapítás érdekében nagyon hasznos megvizsgálni, hogy a konkurens weblapokra hol szerepel hivatkozás. Ahol ugyanis szerepeltetik a hozzánk hasonló profilú cégek linkjét, oda akár mi is bejelentkezhetünk. (Persze nem minden hová: a konkurens cég honlapja szerepelhet például az általa képviselt cég disztribútorlistáján, vagy általa szponzorált rendezvények honlapján - ott túl sok keresnivalónk nincsen.)
A keresőoldalakon van lehetőség arra, hogy lekérjük egy adott internetes címre hivatkozó oldalak listáját (vagyis azokat a lapokat, amelyekről link vezet az adott oldalra).
--> A Google esetében ezt kell beírni: link:www.cegnev.hu
--> A Yahoo esetében pedig ezt: linkdomain:www.cegnev.hu
Ide a konkurencia webcímét beírva egészen biztosan fogunk jó ötleteket találni arra nézve, hol szerepelhetnénk mi is. A két lehetőség közüla Yahoo parancsa jobban működik és megbízhatóbb is - két okból. Egyrészt a linkdomain: parancs nem a megadott oldalra, hanem a teljes domain bármely oldalára mutató linkeket megmutatja (vagyis azokat is, melyek valamelyik belső oldalra mutatnak). Másrészt a Google link: parancsa olyan esetleges eredményeket mutat, hogy gyakorlatilag használhatatlan.
Ezen kívül rákereshetünk a saját cégünk nevére is. (pl. weblap készítés) Ahol ugyanis szerepel, ott - ezt az oldal tartalma alapján megítélhetjük - elképzelhető, hogy hajlandóak egy linket is beszúrni hozzá.
Weblap készítés - hová mutasson a bejövő link
A legtöbb linkgyűjtemény, katalógus számára a nyitóoldalunk címét (saját domain esetében ugyebár jellemzően a http://www.cegnev.hu-t) fogjuk bejelenteni. Bővíthetjük viszont lehetőségeinket, ha a honlapra nem mint egy megbonthatatlan egészre tekintünk. Elképzelhető ugyanis, hogy egy-egy tevékenységi körünk, termékcsoportunk, online segédanyagunk Olyan témájú katalógusba is beleillik, melybe a teljes honlap nem.
Ha például weblapokat készítünk, nemcsak a weblap készítés kategóriájába férhetünk bele, de a szolgáltatás funkciójától függően rengeteg más helyre is.
A honlap keresőoldal által kiszámított népszerűségét, elismertségét (Id. PageRank) pedig nemcsak a főoldalra mutató hivatkozások fogják növeini. Ha a belső weboldal össze van kötve a honlap többi részével, akkor azt a "szavazatot", amit a bejövő link révén kapott, tovább tudja adni a site egészének. Vagyis ha a bejövő linket egyfajta ajándékba kapott "életerő"-nek tekintjük, a belső linkek segítségével a weblap bármely részéről szétáramoltathatjuk a többi oldalra.
Azoknak az újságoknak, szaklapoknak, melyeket a cég előfizet, szakemberei olvasnak, elképzelhető, hogy van online változata, ahol esetleg link-oldalt is fenntartanak. Ugyanez igaz lehet olyan szakmai, érdekvédelmi szervezetekre, melyek a cég profiljához kapcsolódnak, sőt melyekben tagsággal rendelkezik.
Felkerülhet linkünk egy rendezvény, vásár, kongresszus honlapjára akár mint résztvevőé is, de támogatóként ha lehet, még jobbak az esélyeink.
Cégünkkel kapcsolatban álló más cégek honlapjai
Ennek egyik kézenfekvő formája, ha az általunk forgalmazott termékek gyártóinak honlapján szerepelünk a disztribútor-listában. Fordított esetben ugyanakkor megjelenhet linkünk a saját disztribútoraink honlapján is. (Persze egyik is, másik is függ a partner üzletpolitikájától.) Harmadrészt az egyéb (kutatási, termelési) együttműködések kapcsán is adódhat lehetőség kölcsönösen előnyös linkcserére. Amennyiben szerepelünk a cégünknek valamilyen szolgáltatást nyújtó másik vállalkozás honlapján a referenciák között, talán még ott is kaphatunk egy linket.
Weblap készítés Lokálpatrióta weboldalak
A városról, községről, ahol cégünk telephelye van, készülhettek olyan lokálpatrióta honlapok, melyek helyi vállalkozásoknak is szentelnek egy oldalt vagy listát. Mi több, ilyen szekciót sokszor az önkormányzat weblapjánján ugyancsak található - vagy akár kezdeményezhetünk is egyet.
(információs, ismeretterjesztő, tájékoztató jellegű weboldal esetében)
Egyetemi tanszéki, kutatóintézeti vagy hobbioldalak
Amennyiben a téma, amivel honlapunk foglalkozik, kapcsolódik valamilyen tudományos szakterülethez, annak művelői által fenntartott linkgyűjteményekbe viszonylag könnyen bekerülhet egy ránk mutató hivatkozás. (Sőt ilyen helyekre esetenként cégek linkjeit is felveszik. )
Weblap készítés, Tematikus portálok
Jó néhány olyan specializálódott portál akad, mely alapvetően hirdetésekből él meg, ezért kereskedelmi célú honlapokból nem állít össze linkgyűjteményt, de fenntart egy "Egyéb források" jellegű oldalt nem-céges anyagok, információk számára; sőt akár a hírek között is helyt ad nekik.
***
A lehetőségek tárháza ezzel még messze nincs kimerítve, de a további módszerek nagyrészt a konkrét esettől függnek. Annyi biztos, hogy a bejövő linkek szaporítása (amit linkstratégia vagy link-kampány néven is említenek) nem egyszeri, gyorsan letud ható feladat. A legtöbb link-lehetőséget persze valószínűleg az első nagy nekirugaszkodáskor fogjuk megtalálni, de ezeken felül hétről hétre juthatnak eszünkbe új ötletek,
kerülhetnek szemünk elé ígéretes weboldalak, sőt néhány hónap elteltével újra próbálkozhatunk olyan helyeken, melyekbe valamiért elsőre nem kerültünk be.
Azzal is találhatunk bejelentkezésre alkalmas helyeket, ha megvizsgáljuk, a versenytársaink, a hozzánk hasonló profilú honlapok hol szerepelnek.
Konkurencia-elemzés a weblap készítésnél
Egy dologra viszont ügyelni kell: a weblap szerkezeti átalakításakor a már valahová bejelentett al-oldalakat ugyanazon a címen kell hagyni, vagy pedig jelezni az adott aloldalra linkelő katalógus, linkgyűjtemény karbantartója felé a módosulást.
2003 elejétől folytattak egy kísérletet, ami a bejövő (vagyis az oldalra hivatkozó) linkek jó helyezésre gyakorolt hatását kívánta bizonyítani. Ennek a kísérletnek az anyagai megtalálhatóak egy weboldalon, ahonnan letölthető egy hasznos kis segédanyag is: ez a linkszaporítás különféle módjait tárgyalja.
További szempontok
A kulcsszavak megfelelő mértékű szerepeltetésén és a bejövő linkek módszeres gyarapításán kívül akad más figyelembevehető praktika is. Ezek már nem elsőrendű fontosságúak - és talán megkérdőjelezhetőek - de a biztonság kedvéért essen róluk is szó.
Hol van a szöveg az oldal kódjában
Állítólag ajánlatos ügyelni arra, hogy az oldalon ténylegesen olvasható szöveg a HTMLkódban a lehető legelőrébb kerüljön, hogy az oldalt indexelő szoftver (amit a keresőoldal "küld ki" a világhálót feltérképezni: az ún. spider, crawler stb.) minél könnyebben ráakadjon, és ne kelljen átrágnia magát pl. az oldalkód nyitórészében (HEAD) elhelyezett hosszú CSS- vagy JavaScript-kódon (amit karbantartási okból amúgy is érdemes külön fájlban elhelyezni és a weblapok kódjában mindössze hivatkozni rá).
Ez a szempont éppenséggel nem túl logikus, mivel az oldal relevanciáját egyáltalán nem befolyásolja, hogy a kód mi mindennel van telepakolva a szebb megjelenés érdekében, de egyesek szerint mégis számít ...
Hol van a weboldal a szerveren
Minél mélyebben megbújó alkönyvtárban van egy weboldal, annál kisebb a súlya a keresőkben. Összetettebb honlapoknál persze ezt nem nagyon lehet figyelembe venni, hiszen itt mindenféleképpen kell a megfelelő tagolás. Mindent a keresőoptimalizálásnak sem lehet alárendelni.
A kulcsszavak megfelelő elhelyezése mellett az is alapvető fontosságú, hogy a megfelelő kulcsszavakat válasszuk ki.
Ha hasznosnak találtad az itt olvasott anyagokat, segíts másoknak is: köszönettel veszem, ha hivatkozol erre a honlapra (http://keresomarketing.fpn.hu).
Az optimalizálással foglalkozó anyag szerzője: Kungl István.
(Az anyag hasznos, de gondolom, senki sem fogja végigolvasni. Weblap készítéssel foglalkozó weblap optimalizálását is elősegíti.)
